|
|
|
|
MAGYAR TOLLASLABDA SZÖVETSÉG A TOLLASLABDÁZÁS JÁTÉKSZABÁLYAI
1. §. Játéktér egyes és páros játékhoz (1. ábra) Opcionális tesztelési jelek páros pályán 2. § 2.1. A hálótartó oszlopok a játéktér felületétől számítva 1550 mm magasak. Eléggé szilárd anyagból kell készülniük, hogy függőlegesen maradjanak és a 3. Szabálypontnak megfelelő feszességben tartsák a hálót. A hálótartó oszlopokat az 1. ábrán jelölt módon a páros játéktér oldalvonalain kell elhelyezni. 2.2. Ahol nem valósítható meg az oszlopok oldalvonalon történő elhelyezése, más módon kell érzékeltetni a háló alatt húzódó oldalvonalak helyzetét (pl. a háló tetejétől az oldalvonalig befüggesztett és ott rögzített 40 mm széles fehér textilcsík alkalmazásával). 2.3. Páros játékra alkalmas játéktéren a hálótartó oszlopokat vagy az azokat helyettesítő textil csíkokat a páros játéktér oldalvonalaira kell elhelyezni függetlenül attól, hogy a játéktéren egyes vagy páros játék folyik.
3. §. 3.1. A hálónak sötét színű, vékony szálú fonalból, egyenletes szemsűrűséggel, 15-20 mm szemnagysággal kell készülnie, 760 mm szélességgel. 3.2. A háló felső szélét 75 mm széles fehér, a tartókötél felett áthajtott szalag szegélyezi. Ennek a szalagnak a tartókötélen kell nyugodnia. 3.3. A tartókötélnek megfelelő vastagságúnak és erősségűnek kell lennie ahhoz, hogy az oszlopok magasságával egyvonalban, azokon feszesen nyugodjon. 3.4. A háló felső szelének a játéktér felületétől számítva a középvonal fölött 1,524 m, míg a páros játéktér oldalvonalai fölött l,550 m magasnak kell lennie. 3.5. A háló végei és az oszlopok között hézag nem lehet. Ha szükséges, a hálót teljes szelességében az oszlopokhoz kell kötni.
4.§. 4.1. A labda készülhet eredeti tollakból (16 db), vagy műanyagból, azonban mindkét esetben közel azonos repülési tulajdonságokkal kell bírnia. 4.2. A kosár hossza 64-70 mm, legnagyobb átmérője 58-68 mm, a labda súlya 4,74-5,50 gramm, 74-79 grain (szemer) lehet. Műanyag labdák esetén legfeljebb 10 % eltérés engedélyezett. 4.3. A labda teszteléséhez az alapvonalról, az oldalvonalakkal párhuzamos irányban, a labda felfelé irányuló szögben való megütéséhez egy teljes alsóütést alkalmazzunk. Megfelelő sebességű a labda, ha a szemközti alapvonal előtt nem kevesebb, mint 530 mm, és nem több, mint 990 mm távolságban ér talajt.
5.§. 5.1. A tollaslabda ütő legnagyobb hosszúsága a nyelet is beleértve 680 mm, az ütőfej legnagyobb hosszúsága 290 mm, legnagyobb szélessége 230 mm lehet. A húrozott felület hossza nem haladhatja meg a 280 mm, szélessége a 220 mm méretet. 5.2. A húrozat felületének síknak, a húrozásnak a teljes felületen egyenletesnek kell lennie.
6.§. Nemzetközi Tollaslabda Szövetség (IBF) feladata szabályozni minden ütőt, labdát, felszerelést vagy bármilyen, a sportágban használt újítást érintő kérdést, hogy azok az előírásoknak megfelelnek-e, és a játék során engedélyezettek vagy sem. Ilyen szabályozás hozható a Szövetség vagy más kezdeményezésére, aki e vonatkozásban jóhiszeműen érdekelt, beleértve itt bármely játékost, gyártó céget, Nemzeti Szövetséget vagy annak tagját.
7.§. 7.1. A játékos megnevezés vonatkozik mindazokra, akik egy mérkőzés resztvevői. 7.2. A játékot páros játék során oldalanként két-két, egyes játék esetén egy-egy játékos játssza. 7.3. Az adogatás jogával rendelkező oldalt adogató oldalnak és a szemben lévő oldalt fogadó oldalnak nevezzük.
8. §. 8.1. A játék megkezdése előtt a szembenálló felek sorsolnak és a választás jogát elnyerő oldal az első adogatás vagy első fogadás, illetve térfél választása között dönthet. 8.2. A sorsolásban vesztes fél a fennmaradó lehetőségek közül választhat.
9. §. 9.1. A szemben álló felek más rendelkezés hiányában két nyert játszmáig játszanak. 9.2. Csak az adogató fél növelheti eggyel meglévő pontjainak számát. 9.3. Páros és férfi egyes játék során a 15. Pontot előbb elérő oldal nyeri a játszmát, kivéve a 9.5. Szabálypont rendelkezéseit. 9.4. Női egyes játék során a 11. pontot előbb elérő oldal nyeri a játszmát, kivéve a 9.5. Szabálypont rendelkezéseit. 9.5. A játszma hosszabbítása: 9.5.1. Ha a pontállás 14:14 (női egyes esetén 10:10), a 14. (női egyesben a 10. ) pontot először elérő oldal választhat, hogy kéri a játszma meghosszabbítását vagy nem (9.6.Szabálypont) 9.5.2. Ez a választási lehetőség csak akkor áll fenn, amikor ez a pontegyenlőség először alakult ki és a kővetkező adogatás még nem tőrtért meg. 9.5.3. Az érdekelt oldalnak (9.5.l.Szabálypont) a 14:14 (női egyesben 10:10) állás elérésekor adott a lehetősége a játszma meghosszabbítását kérni. Ha az arra jogosult oldal nem kérte a játszma meghosszabbítását, a játszma a 15. (11.) pont elérésével véget ér, akár egy pont előny esetén is. 9.6. Ha játszmahosszabbításra kerül sor, akkor a játszmaállás bemondása: "14 (10) egyenlő, három pont hosszabbítás", a további számolás pedig folyamatosan történik. A játszmát az az oldal nyeri, amelyik előbb éri el a hosszabbítás pontszámát (9.6.1: 9.6.2. Szabálypontok). 9.6.1. 14:14 esetén s hosszabbítás 3 pontig 9.6.2. 10:10 esetén a hosszabbítás 3 pontig tart. 9.7. Az az oldal, amelyik megnyer egy játszmát, a következő játszmában adogatóként kezdi a játékot.
10.§. 10.1. A játékosok térfelet cserélnek 10.1.1. az első játszma végén, 10.1.2. a harmadik játszma megkezdése előtt, ha van, és 10.1.3. a harmadik játszma vagy egy játszmából álló mérkőzés során amikor a pontszámban vezető oldal először eléri - 11 pontig tartó játszmában a 6. pontot, - 15 pontig tartó játszmában a 8. pontot. 10.2. Ha a játékosok a 10.1. Szabálypont szerinti térfélcserét elmulasztják, úgy változatlan pontállás mellett azonnal végre kell azt hajtani, amint a mulasztás kiderült.
11.§. 11.l. Szabályos adogatás esetén 11.1.1. Indokolatlanul egyik oldal sem késleltetheti az adogatás végrehajtását 11.1.2. az adogató és fogadó játékosnak egyaránt az átlósan szemben lévő adogatóudvarok belsejében kell állnia úgy, hogy azok határvonalait nem érintik, az adogató és fogadó játékos mindkét lábának valamely részével álló helyzetben érintenie kell a talajt mindaddig, amíg az adogatás meg nem történik (11.4. Szabálypont); 11.1.3. az adogató játékos ütőjének az ütés során a labda fejét kell érintenie, miközben a labda teljes terjedelmével az adogató játékos derékmagassága alatt van; 11.1.4. az adogató játékos ütője nyelének a labda megütése pillanatában olyan mértékben kell lefelé mutatnia, hogy az ütőfej teljes egészében észrevehetően az adogató játékos ütőt tartó keze alatt maradjon; 11.1.5. az adogató játékos ütőjének az adogatás megkezdésének pillanatától (11.2. Szabálypont) folyamatos, előreirányuló mozgást kell végeznie az adogatás megtörténtéig, és 11.1.6. a labdának az adogató játékos ütőjéről úgy kell felfelé irányulva átrepülnie a háló fölött, hogy amennyiben nem érintik, az a fogadó játékos adogatóudvarában hulljon a talajra. 11.2. Ha a játékosok egyszer elfoglalták helyüket, az adogató játékos ütőjének első előreirányuló mozgása az adogatás megkezdését jelenti. 11.3. Az adogató játékos addig nem kezdheti meg az adogatást, amíg a fogadó játékos a fogadásra nem kész, de a fogadó játékost fogadásra késznek kell tekinteni, ha kísérletet tesz az adogatás visszaütésére. 11.4. Az adogatás megtörtént, ha azt egyszer megkezdték (11.2. Szabálypont), amikor az adogató játékos ütőjével a labdát érintette, vagy a labda a talajra esett. 11.5. Páros játékban a játékostársak bármilyen helyzetet elfoglalhatnak, amelyben a szemben álló adogató vagy fogadó játékost a kilátásban nem akadályozzák.
12.§. 12.1. A játékosoknak a saját jobboldali adogatóudvarukból kell adogatniuk és az adogatást ott kell fogadniuk, ha az adogató játékos az adott játszmában nulla vagy páros számú pontot ért el. 12.2. A játékosoknak a saját baloldali adogatóudvarukból kell adogatniuk és az adogatást ott kell fogadniuk, ha az adogató játékos az adott játszmában páratlan számú pontot ért el. 12.3. Ha a játszma meghosszabbítására került sor, a 12.1. és 12.2. Szabálypontok alkalmazásához az adogató játékos által az adott játszmában elért teljes pontszámot kell figyelembe venni. 12.4. A labdát az adogató és fogadó játékos felváltva üti mindaddig, míg hiba nem történik vagy a labda játékon kívülre nem kerül. 12.5. A játék menete 12.5.1. ha a fogadó játékos követ el hibát vagy a labda azért került játékon kívülre, mert a fogadó játékos térfelén belül érintette a talajt, az adogató játékos pontot szerez. Az adogató ezután újra adogat a másik adogatóudvarból. 12.5.2. ha az adogató játékos követ el hibát, vagy a labda azért kerül játékon kívülre, mert az adogató játékos térfelén belül érintette a talajt, az adogató játékos elveszti az adogatás folytatásának jogát és ezt követően a fogadó játékos válik adogató játékossá és egyik játékos sem szerez pontot.
13. §. 13.1. Egy játszma kezdetén és valahányszor egy oldal megszerzi az adogatás jogát, az adogatást a jobboldali adogatóudvarból kell végrehajtani. 13.2. Csak a fogadó játékos ütheti vissza az adogatást. Amennyiben a labdát a fogadó játékos társa érinti vagy üti vissza, az adogató oldal szerez egy pontot. 13.3. A játék menete 13.3.1. az adogatás visszaütése után a labdát az adogató oldal bármelyik játékosa visszaütheti, ezután a fogadó oldal bármelyik játékosa és így tovább mindaddig, amíg a labda játékon kívülre nem kerül. 13.3.2. az adogatás visszaütése után egy játékos a labdát a saját térfelének bármelyik pontjáról visszaütheti. 13.4. Pontszerzés, adogatáscsere 13.4.1. ha a fogadó oldal követ el hibát, vagy a labda játékon kívülre kerül, mert a fogadó oldal térfelén belül érintette a talajt, az adogató oldal szerez egy pontot és az adogató játékos adogat ismét 13.4.2. ha az adogatóoldal követ el hibát, vagy a labda játékon kívülre kerül, mert az adogató oldal térfelén belül érintette a talajt, az adogató játékos elveszti az adogatás folytatásának jogát és egyik oldal sem szerez pontot 13.5. A játékosok felállásának rendje 13.5.1. egy játszma kezdetén adogató játékosnak, ha a játszmában elért pontjaik száma nulla vagy páros szám, a jobboldali adogatóudvarból, egyébként a baloldali adogatóudvarból kell adogatnia, vagy ott kell fogadnia. 13.5.2. egy játszma kezdetén fogadó játékosnak, ha a játszmában elért pontjaik száma nulla vagy páros szám, a jobboldali adogatóudvarban, egyébként a baloldali adogatóudvarban kell fogadnia vagy onnan kelt adogatnia. 13.5.3. a partnerekre ennek fordítottja alkalmazandó 13.5.4. ha játszmahosszabbításra kerül sor, a 13.5.1. és 13.5.2. Szabálypontok alkalmazásához a játszma során az egy oldal által elért teljes pontszámot kell figyelembe venni 13.6. Folyamatos adogatás során az adogatásokat a jobboldali ill. a baloldali adogatóudvarból felváltva kell elvégezni, kivéve a 14. és 16. Szabálypontok eseteit. 13.7. Egy játszma során az adogatás joga a kezdeti adogatótól a kezdeti fogadóhoz, ezt követően annak partneréhez, majd az ellenfél egyik játékosához, ezután annak partneréhez kerül át, és így tovább. 13.8. Ugyanabban a játszmában egyik játékos sem adogathat vagy fogadhat soron kívül és nem fogadhat két egymást követő adogatást, kivéve a 14. és 16. Szabálypontok eseteit. 13.9. A győztes oldal bármelyik tagja kezdheti az adogatást és ugyanígy a vesztes fél bármelyik tagja fogadhat a rákövetkező játszma elején. 14.§. 14.1. Adogatóudvar hiba történt, ha egy játékos 14.1.1. soron kívül adogatott 14.1.2. rossz adogatóudvarból adogatott, vagy 14.1.3. rossz adogatóudvarban állva készült az adogatás fogadására és az adogatás megtörtént 14.2. Ha adogatóudvar hiba történt, akkor 14.2.1. ha a hibát a következő adogatás végrehajtása előtt észrevették, adogatás ismétlést kell ítélni, kivéve ha csak az egyik fél volt hibás és a labdamenetet elvesztette, mert ebben az esetben a hibát nem kell helyesbíteni 14.2.2, ha a hibát a következő adogatás végrehajtása előtt nem vették észre, a hibát nem kell helyesbíteni 14.3. Ha adogatóudvar hiba miatt kerül sor ismétlésre, a labdamenetet a hiba helyesbítése után kell megismételtetni. 14.4. Ha az adogatóudvar hibát nem kellett helyesbíteni, a játék ebben a játszmában a hibás felállásban folytatódik tovább (vagy ha aktuális, az új adogató sorrendben).
15. §. "Hibának" számit
15.1. ha egy adogatás nem szabályos (11.1. Szabálypont) 15.2, ha az adogató játékos adogatási kísérlet közben nem találja el a labdát 15.3. ha adogatáskor a labda a háló felett átrepülve megakad a hálóban, vagy a hálón fennakad 15.4. ha játék közben a labda 15.4.1. a játéktér határvonalain kívül ér talajt 15.4.2. a hálón keresztül vagy a háló alatt kerül át a másik térfélre 15.4.3. nem kerül át a háló főlőtt 15.4.4. érinti a tetőt, mennyezetet vagy az oldalfalakat 15.4.5. érinti egy játékos testét vagy ruházatát 15.4.6. érint bármit vagy bárkit a játéktér közvetlen környezetén kívül (ahol a csarnok felépítése szempontjából szükséges, a helyi tollaslabda illetőség, az országos szövetség vétójogától függően szabálymódosításokat eszközölhet, melyek az olyan esetekre vonatkoznak, amikor a labda egy akadályt érint. 15.5. ha játék közben a labda érintési pontja nem a játékos saját térfele fölött van (az ütő játékos azonban az ütés során ütőjével követheti a labdát a háló fölött is). 15.6. ha a labda játékban van és egy játékos 15.6.1. ütőjével, testével vagy ruházatával érinti a hálót vagy annak tartozékait 15.6.2. ütőjével vagy testrészével áthatol az ellenfél térfelére, kivéve a 15.5. Szabálypontban megengedett esetet. Nem hiba azonban, ha a játékos a háló alatt átlép az ellenfél térfelére, amennyiben ezzel az ellenfelet nem akadályozza. 15.6.3. ellenfelét akadályozza, azaz ellenfelét egy szabályos ütés kivitelezése közben gátolja, miközben ellenfele az ütőjével a háló fölött követi a labdát 15.7. ha játék közben ellenfelét bármilyen cselekedettel szándékosan megzavarja, mint pl. kiabálással vagy kézmozdulatokkal 15.8. ha játék közben a labdát 15.8.1. ütővel elkapják, azon tartják és ezt követően ütővel dobják 15.8.2. ugyanazon játékos egymás után két ütéssel kétszer érinti 15.8.3. egy játékos és annak partnere egymást követően érinti 15.8.4. egy játékos ütőjével érinti, és ennek a játékosnak a térfelén a labda hátrafelé folytatja útját 15.9. ha egy játékos kirívóan, ismételten vagy sorozatosan szabálytalankodik a 18. Szabálypont szerint.
16.§. A játékvezető vagy (ha nincs játékvezető), a játékos "ismétlés"-t rendel el a játék megállítására 16.1. minden váratlan vagy véletlen esemény esetén 16.2. ha egy labda, miután átjutott a háló fölött, a hálón fennakad, kivéve az adogatás esetét 16.3. ha az adogatás közben mind az adogató, mind a fogadó játékos egyidejűleg követ el hibát 16.4. ha az adogató játékos elvégezte az adogatást még mielőtt a fogadó játékos fogadásra kész lett volna 16.5. ha a játék során a labda feje teljesen elválik a labda többi részétől 16.6. ha a vonalbíró nem látta az esetet és a játékvezető nem tud dönteni Ha ismétlés történt, az utolsó adogatás utáni játék nem számít, és az adogató játékos újra adogat, kivéve ha a 14. Szabálypont alkalmazható.
17.§. A labda nincs játékban, ha 17.1. beleütközik a hálóba és abban elakad vagy fennakad annak tetején 17.2. nekiütközik a hálónak vagy a hálótartó oszlopnak és az ütő játékos térfele irányában kezd leesni 17.3. érinti a játéktér felületét, vagy 17.4. hiba vagy ismétlés fordul elő
18.§. FOLYAMATOS JÁTÉK, SPORTSZERÛTLENSÉG, BÜNTETÉSEK 18.1. A játéknak az első adogatástól a mérkőzés végéig folyamatosnak kell lennie, kivéve a 18.2. és 18.3. Szabálypontokban megengedett eseteket 18.2. Minden mérkőzés első és második játszmája között egy nem több, mint 90 másodperces, a második és harmadik játszmája között pedig egy nem több, mint öt perces szünet engedélyezett minden alábbi esetben: 18.2.1. nemzetközi versenyeken 18.2.2. az IBF által jóváhagyott versenyeken és 18.2.3. minden egyéb mérkőzésen (hacsak az országos szövetség korábban nem hozott nyilvánosságra olyan döntést, mely szerint nem engedélyez ilyen szünetet) 18.3. Ha nem a játékos ellenőrzése alá tartozó körülmények szükségessé teszik, a játékvezető felfüggesztheti a játékot egy általa szükségesnek tartott időtartamra. Ha a játék felfüggesztésére sor került, a játékot a felfüggesztésig elért állásból kell folytatni. 18.4. Semmilyen körülmények között nem függeszthető fel a játék abból a célból, hogy a játékos visszanyerhesse erejét, levegőhöz jusson, utasításokat vagy tanácsokat kapjon. 18.5.1. Egy mérkőzés alatt egyetlen játékos sem kaphat tanácsokat, kivéve a 18.2. és 18.3. Szabálypontokban említett szüneteket 18.5.2. A 18.2. és 18.3.Szabálypontokban említett esetek kivételével a játékvezető hozzájárulása nélkül egyetlen játékos sem hagyhatja el a játékteret 18.6. Egyedül a játékvezető jogosult a játék felfüggesztésére 18.7. Egy játékos 18.7.1.szándékosan nem okozhatja a játék felfüggesztését 18.7.2.. szándékosan nem változtathatja meg a labda sebességét 18.7.3. sértő módon nem viselkedhet, vagy 18.7.4. viselkedésével nem véthet azokban az esetekben sem, amelyekről a tollaslabdázás szabályai nem rendelkeznek. 18.8. A 18.4., 18.5.vagy a 18.7. Szabálypontok bármilyen megsértése esetén a játékvezetőnek az alábbiak szerint kell intézkedne: 18.8.1. a vétkes oldalt figyelmezteti 18.8.2. a vétkes oldal ellen hibát ítél, ha előzőleg már figyelmeztette, vagy 18.8.3. kirívó vagy ismételt szabálysértések esetén a vétkes oldal ellen hibát ítél és azonnal jelenti a verseny Döntnökének, akinek jogában áll a vétkest a versenyből kizárni. 18.9. Ahol nincs kijelölt döntnök, ott a felelős hivatalos személynek van joga a versenyből a vétőt kizárni.
19. §. 19.1. Annak a versenynek vagy rendezvénynek, amelynek a mérkőzés a részét képezi, a döntnök a teljeskörű felelőse. 19.2. Ahova a játékvezetőt kijelölték, ott Ő felelős a mérkőzésért, a játéktérért és annak közvetlen környezetéért. A játékvezető jelentést tesz a döntnöknek. A döntnök távolléte esetén a játékvezető a döntnök helyett a felelős tisztségviselőnek tesz jelentést. 19.3. Az adogató által elkövetett adogatási hibákat az adogatásbíró köteles jelezni, amennyiben ilyenek előfordulnak 19.4. A vonalbírák feladata jelezni, hogy a labda játéktéren kívül vagy belül ért-e a talajra. Egy játékvezető 19.5. felügyeli és érvényre juttatja a tollaslabdázás játékszabályait, ha szükséges, hibát vagy ismétlést ítél anélkül, hogy a játékosok erre felszólítanák 19.6. vitás kérdésekben dönt, ha azok a következő adogatás elvégzése előtt merültek fel 19.7. biztosítja a játékosok és a nézők tájékoztatását a mérkőzés alakulásáról 19.8. a döntnökkel való egyeztetés után kijelöli vagy visszahívja a vonalbírákat és az adogatásbírót 19.9. ténykérdésekben nem bírálhatja felül a vonalbírák és az adogatásbíró ítéletét 19.10. ahol más pályabíró nincs kijelölve, azok feladatait is ellátja, ahol egy kijelölt pályabíró nem tud dönteni, dönt helyette vagy ismétlést ítél 19.11. dönt a játék bármilyen felfüggesztéséről 19.12. a 18. Szabálypont értelmében minden eseményt feljegyez és jelent a döntnöknek 19.13. a szabályokat érintő minden kielégítetlen panaszt a döntnök elé tár (Az ilyen panasszal mindig a következő adogatás megtörténte előtt kell élni, vagy mielőtt a panaszos a mérkőzés végén elhagyná a játékteret. |
|
Copyright © 2005 dtse@freemail.hu |
